Csikágói szomszédaink 2. rész

Rákosi J. Elvállal bádogos, légszesz, closetek és fürdőberendezéseket, csatornázásokat és villámhárító-berendezéseket

Történetek a 90 esztendős Bethlen tér 3.-ról és szomszédainkról, Marton Ildikó művészettörténész, a ház lakójának tollából.

1929-ben új, hatemeletes ház építését fejezték be a Bethlen téren. Nem is ház volt, bérpalota! Attikáján pedig egy felirat: Rákosi-udvar. Nevét a tulajdonosáról, Rákosi Jakabról kapta.(1) De ki is volt ez az ember? Mivel foglalkozott? Mit tudunk a családjáról? Építtetett más házat is? Miért kellett ide színház?
Rákosi Jakab ifjúságát homály fedi. Nevét hiába keressük a pesti vagy a budai születési anyakönyvekben, a lakásjegyzékekben is csak az 1890-es évektől bukkant fel. Főszereplőnk ugyanis a Kraszna folyó és a Zilah patak völgyének találkozásánál fekvő falucskában, Sarmaságon látta meg a napvilágot Rosenberg néven, valamikor a kiegyezés környékén.(2) Nem tudni, mi és mikor hozta őt Szilágy megyéből a fővárosba. Talán az 1885-ös óriási tűzvész, melyben még a református templom harangjai is megolvadtak? 40 lakóház és 60 gazdasági épület lett hamuvá.(3) Az ő házuk is odalett?
Ha kényszerből is választotta a zsidó fiú a bádogosmesterséget, az építőiparban szerzett jártasságát ügyesen kihasználta. Évtizedes kitartó munkával és okos döntésekkel 1907-ben már a „háztulajdonos” szó szerepelt a neve mellett a Budapesti Czím- és Lakásjegyzékben. (4) Építkezés építkezést követett.

Rosenberg Jakab az 1890-es évek közepén vehette el Weiller Bertát, egy pesti zsidó hitelintézeti igazgató leányát. Első fiuk, Tibor 1895 októberében született, Jakabról ez az első eddig fellelt információnk. 29 éves volt ekkor. (5) Nem telt bele másfél év, 1897 februárjában miniszteri engedéllyel Rákosira változtatta nevét. A változásról a Központi Értesítő is hírt adott, „Rákosi (azelőtt Rosenberg) Jakab bádogos iparüzlettulajdonos” cégének neve Rákosi J.-re változott.(6) Persze emellett a kedves apósa is bevette a cégébe mint felügyelőbizottsági tagot.(7) A család élete a nyolcadik kerületben zajlott, Tibor születésekor az Óriás utcában laktak, majd a Baross utca 38.-ba költöztek. Egyik szomszédjuk nem más volt, mint az utolsó polihisztornak is nevezett Herman Ottó, akkoriban a Magyar Ornitológiai Központ igazgatója, akiről Miskolcon múzeumot neveztek el. Jakab műhelye kissé távolabb a Mátyás-téren, a 15. számú házban volt.(8) Ez az ingázás az otthon és a műhely között nem tartott sokáig, csak míg meg nem vették a Szűz utca 5. számú házat.(9) Rákosi Jakab nem egyszerű bádogos volt, sokkal komplexebb munkákat is végzett, házak teljes karbantartását vállalta: „Oly intelligens urak, kik háztulajdonosokkal léphetnek összeköttetésbe, ügynöki megbízással fölvétetnek 1-3-ig, Rákosi J. jókarbantartási vállalatánál, Szűz-utca 5.”(10) Szól a hirdetés.

Városi megbízások

Ezen felül nagyobb, fővárosi építkezéseken is részt vett, már amelyik pályázatát elnyerte. Az ő cége végezte a marhavágóhídi csatorna, a Szent László téri plébánia épület, a Bomba (ma Batthyány) téri vásárcsarnok,(11) a Meteorológiai Intézet és Rovartani Állomás (12) és a Mester utca és a Ferenc körút sarkán álló bérház bádogos munkáit, a Keleti pályaudvar fűtőházának vízvezeték munkáit(13), a Stomatológiai Klinika légszesz berendezési munkáit (14) és még sorolhatnánk.

Építkezés építkezést követett

A Világ-Mozgó hirdetése. Népszava 1911 december 22., 12.

A fővárosi megbízatások mellett saját ingatlanfejlesztésekbe is belekezdett. Az első építkezés a Szűz utca 5-7. számú ház volt, amiről már Weiller Berta kapcsán meséltem. Ezt követte a Népszínház utca 47. szám alatti ház, melyet Kiss Gézával terveztettek.(15) Ekkor már Rákosi ambíciói egyértelműen megnyilatkoztak: „modern, új házban két-háromszobás teljes konforttal berendezett urilakások, gáz- és villanyvilágítással, üzlethelyiségekkel 1909. augusztus 1-ére kiadók.” Nem csoda, hogy ezután több mint egy évtizedig itt is élt a Rákosi család. Ugyanaz az építész, Kiss Géza tervezte a Vass utca 3. számú liftes épületet is (16), ahol már négy- és ötszobás lakások, sőt egy műterem is helyet kapott.(17) Közben Rákosi és neje már a Hajós utca 16. számú ingatlant is megvette, aminek az építési terveit még az előző tulajdonos engedélyeztette.(18) A háromemeletes házat az a Freund Dezső tervezte, aki építészi működését Komor Marcell és Jakab Dezső irodájában kezdte és részt vett a szabadkai városháza tervezésében.(19) „Az Opera mellett, Hajós utca 16. uj bérpalotában, négyszobás urasági és 2 szobás garcon lakások műterem, üzletek, augusztus elsejére kiadók”, szól a hirdetés 1911-ben.(20) Még ebben az évben Rákosi Freundot bízta meg a Mester és Haller utca sarkán építendő házának tervezésével is.(21) Az ötemeletes házban pedig nem csak lakások és üzletek, hanem már mozi is működött, a Világ Mozgó!(22) Innen indult tehát a mozi iránti érdeklődés, mely majd két évtizedig kitartott? Ezt pontosan nem tudhatjuk, de minden esetre nem sokkal azután, hogy ezt a házat is átadták, Rákosi Jakab 1912 februárjában bejelentette az ipartestületnél, hogy bádogos cégét megszünteti.(23) Hogyan folytatta tovább? A következő blogbejegyzésünkből ezt is megtudhatjátok!

Valami érdekeset találtál a cikkben, aminek kicsit jobban utána néznél? Én ezeket a forrásokat használtam:
(1) A Rákosi-udvar. Színházi Élet 1929. december 28. 196.
(2) (5) IX. kerületi 1895. évi Születési Anyakönyv másodpéldánya 45.
(3) Óriási Tűzvész. Székely Nemzet, 1885. július 23. 4.
(4) Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 1907-1908.
(6) Kivonat a magyarországi kereskedelmi czégjegyzékből. Központi Értesítő, 1897. április 18.
(7) Dr. Galánthay Nagy Sándor (szerk.): Mihók -féle Magyar Compass 1898/9 II. rész
(8) Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 1896-97. 355, és 1898. 422., 989.
(9) Ingatlanok forgalma a fővárosban. Budapesti Hírlap 1897. szeptember 26. 28.
(10) Budapesti Hírlap, 1898. május 18. 18.
(11) Fővárosi Közlöny 1903. február 27. 249
(12) A bádogos és szerelő 1908. december 25.
(13) Bádogos és szerelő 1906. október 25. 13.
(14) Bádogos És szerelő 1907. július 25. 11.
(15) Építő ipar 1908. augusztus 2. 310
(16) Építő Ipar 1910. március 3. 118.
(17) Pesti Hírlap 1910. december 24. 31.
(18) Építő Ipar 1910. június 5. 242.
(19) Gerle János-Kovács Attila-Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. 1990. 53.
(20) Pesti Hírlap. 1911. május 10. 28.
(21) Építő Ipar 1911. január 22. 39
(22) Népszava 1911. december 22.
(23) A bádogos és szerelő. 1912. február 26. 3.

Rákosi J. Elvállal bádogos, légszesz, closetek és fürdőberendezéseket, csatornázásokat és villámhárító-berendezéseket

A sorozat további részei:

Csikágói szomszédaink 1. rész