Csikágói szomszédaink 4. rész

Rákosi Jakab a Csikágó szívében

Történetek a 90 esztendős Bethlen tér 3.-ról és szomszédainkról, Marton Ildikó művészettörténész, a ház lakójának tollából.

Miközben Rákosi Jakab a budapesti mozis élet meghatározó alakja lett, az ingatlan ügyletektől sem fordult el teljesen.

A Dorotheum Ingatlan Rt.

Még a háború alatt, 1917 októberében bejegyezték azt az ingatlancéget, melyet Rákosi üzlettársaival, Farkas Bélával, Kovács Imrével és Geiger Richarddal alapított Dorotheum Ingatlan Részvénytársaság néven. A vállalat ingatlanok vásárlásával, építésével és eladásával foglalkozott.(1) Hamarosan be is vásároltak az Erzsébet körúton, méghozzá a New York palotával átellenben. Azt a négyemeletes sarki házat szerezték meg Földiák Gyulától, mely az Erzsébet körút 12. szám alatt áll. Az ilyen milliós házvétel akkoriban nem volt mindennapi, 1 235 000 pengős tranzakcióról a napi sajtó is megemlékezett. (2) Az épület lakásait és helyiségeit természetesen bérbe adták, sőt igyekeztek a megszokott díjakon emelni is. A Vogel Testvérek divatkereskedő cég hamarosan panasszal is fordult a Lakáshivatalhoz, hogy az üzletük bérleti díját évi 19 000 koronáról 24 000 koronára szándékozta emelni a Dorotheum. A vitás kérdést a Lakáshivatal döntötte el, és a bér összegét évi 20 000 koronában állapította meg. (3) A Dorotheum egyéb működéséről nincs sok hír, Rákosi Jakabot 1927-ben már nem találjuk az igazgatósági tagok között. (4)

A Csikágó szívében

A Bethlen tér és környéke. Budapest Közigazgatási térképsorozata 1908. forrás: Mapire.eu

A Dorotheum Ingatlan Rt. megalapítása után majd egy évtizednek kellett eltelnie, hogy Rákosi Jakab újra építkezésbe fogjon, ráadásul önállóan. Ezúttal a nagykörúttól kissé kijjebb, a Csikágó szívében talált alkalmas ingatlant, pontosabban ingatlanokat. Nejével, Weiller Bertával közösen két, egymással szomszédos telket vásároltak meg Kramer Arankától 1927. május 27-én. (5) Az egyiket az István út 4. szám alatt tartották nyilván, de valójában egészen az Elemér (ma Marek József) utcáig nyúlt, a másik, kisebb telek a Bethlen térre nézett. Ezen a telken egyébként Hingly Gyula vas- és fémkereskedő istállója és Danzinger Sándor autószerelő mester műhelye (6), valamint egy Nuszbaum nevű illető ócskavas-kereskedése működött. (7)

Az üzletet jól előkészíthették, mert alig két hét telt el, és Rákosi Jakab máris benyújtotta az Elemér utca 3.-ra egy ötemeletes ház építési engedélyének kérelmét. (8) A tervező építész pedig nem volt más, mint a Rákosival egy házban élő Reiner Dezső, akinek a nevével hamarosan újra találkozni fogunk a Bethlen téri bérpalota építése kapcsán. A ház tervei sajnos nem maradtak fenn, de a homlokzaton megjelenő zárterkélyek, a visszahúzott felső emelet, az ablakformák, a felfelé egyszerűsödő díszítés már előre vetítik a Bethlen téri Rákosi udvar építészeti megoldásait. Az épület gyorsan felépült, 1928 áprilisában már bérelhetőek is voltak a helyiségeik. (9) A 176 öles telken álló házon 1929-nyarán adtak túl Rákosiék. Dr. Sebestyén Károlyné 500 000 pengőért vásárolta meg az ingatlant. (10)

A Rákosi udvar

Lakáshirdetés. Pesti Hírlap, 1929. április 06. 18.

De mi történt a telek fennmaradó részével? Hogy a Bethlen térre néző rész is megfelelően beépíthető legyen, a hosszú telek István útra néző oldalát a kisebb, háromszög alakú ingatlannal egyesítették. Így kialakult az az 505 öles telek, amelyre már érdemes volt egy igazán grandiózus palotát építeni. (11) A tervezést itt is Reiner Dezsőre bízták, és ő 1927 decemberére el is készült a tervrajzok első változatával. A hatemeletes bérpalota a tervek szerint egy mozit is magába foglalt volna. (12) Rögtön az év elején, 1928. január 2-án be is nyújtották őket engedélyezésre. (13) Ezen a nyáron már a telkeken lévő épületek bontása zajlott, árulták a téglát és a bontásból kikerült anyagokat (14), közben folyt a tervek pontosítása, módosítása is. (15) A ház építésének történetéről részletesebben is olvashattok egy korábbi cikkemben itt. Szinte nincs építkezés baleset nélkül, már majdnem elkészült az épület, amikor 1929 márciusában Rősler János 41 éves asztalos egy két emelet magas állványról zuhant le. A súlyosan sérült férfit kórházba kellett szállítani. (16) Habár a munkálatok még tartottak, ekkorra már szinte biztos volt, hogy a lakásokat és üzleteket május 1-től elfoglalhatják a bérlők. Meghirdették a lakásokat és az üzleteket is, az érdeklődőknek felvilágosítást maga az építész, Reiner Dezső adott. (17)

„Budapestnek vidám színt ad a Bethlen-téri Színpad”

1929 márciusában a sajtó már arról tudósított, hogy a mozi helyén színház nyílik. (18) Még folytak az utolsó simítások a hatalmas sárga bérpalotán, amikor májusban egy óriásplakáton vidám nevető bohóc hirdette: „itt nyílik meg a Bethlen-téri Színpad.” (19) Hosszas huzavona után 1929. november 29-én a Bethlen téri Színpad valóban megnyílt, úgy tűnt végre minden sínre került. (20)

Csőd és visszavonulás

1932-ben a Rákosi Udvar 155 018 pengő jövedelmet hozott, ami igen rangosnak számított a budapesti bérházak között. A százezer pengős jövedelmet meghaladó bérházak listáján ezzel a 38. helyen állt, ugyanennek a lajstromnak az utolsó, 86. helyén a Gozsdu udvart találjuk. (21) Ám a nagy ingatlankonjunktúrát válság követte, a Rákosiék által felvett hatalmas hitelt és kamatait a következő évben már nem tudták törleszteni, az épületet a Belvárosi Takarékpénztár zárlat alá helyezte. (22) Árverés fenyegetett, az időpontot már ki is tűzték, de végül az utolsó pillanatban 1933 novemberében sikerült a bérpalotát eladni az Országos Gazdasági Munkáspénztárnak. A pénz nem csak a hitelezők kielégítése volt elegendő, de még némi tőkéje is maradt a Rákosi családnak. (23) A színházat megtartották, sőt a Royal Színházat is megszerezték, de minden hiába, 1936-ra ezek is csődbe mentek. A színház bezárása után nem sok hírt hallani az ekkor már 70 éves, egyre többet betegeskedő Rákosi Jakabról. (24) Az idős vállalkozó a Házfelszerelési Részvénytársaság és Egyesült Mozgókép Tulajdonosok Rt. igazgatósági tagságát 1940-ig tartotta meg. (25) Rákosi Jakab nagy türelemmel viselt, hosszú szenvedés után 1941. május 23-án hunyt el. Gyászolta fia, dr. Rákosi Tibor, menye, Horn Józsa, valamint unokái, Mária és Zsuzsanna. (26)

Valami érdekeset találtál a cikkben, aminek kicsit jobban utána néznél? Én ezeket a forrásokat használtam:
(1) Kivonat a magyarországi kereskedelmi czégjegyzékből. Központi Értesítő, 1918. január 03. 11.
(2) Milliós házvételek a fővárosban. Az Ujság. 1917. november 18. 11.
(3) Háziurak, lakók és szobaurak. (Dolgozik a Lakáshivatal). Az Ujság, 1918. február 10. 9.
(4) Kallós János (szerk.): Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz. 1927-28. 1927. 249.
(5) Budapest Főváros Levéltára, Telekkönyvi betétek, Tulajdoni lap. HU BFL XV.37.c-14757_33292/1, 5.fol. és Budapest Főváros Levéltára, Telekkönyvi betétek, Tulajdoni lap. HU BFL XV.37.c-4297_33292/2, 6.fol
(6) Az egész rendőrőrszoba kivonult a verekedők megfékezésére. Friss újság, 1927. július 01. 6.
(7) Belső hétkerületben sürgősen. Hirdetés. Pesti Hírlap, 1927. december 15. 32.
(8) Magánépítési engedélyek. A Munkaadó, 1927. június 05. 6.
(9) Szuterénhelyiség. Hirdetés. Pesti Napló, 1928. április 8. 28.
(10) Budapesti ingatlanforgalom. Magyarság, 1929. július 28. 21.
(11) Budapest Főváros Levéltára, Telekkönyvi betétek, Tulajdoni lap. HU BFL XV.37.c-4297_33292/2 6.fol.
(12) Budapest Főváros Levéltára, Építési ügyosztályok tervtára. HU BFL XV.17.d_329.033292/2, 1-7. fol
(13) Magánépítési engedélyek. Építő Ipar-Építő művészet, 1928. január 15. 14.
(14) Házbontásból. Friss Újság, 1928. június 10. 12. és Bontásból kikerült. Pesti Napló, 1928. július 22. 68.
(15) Budapest Főváros Levéltára, Építési ügyosztályok tervtára. HU BFL XV.17.d_329.033292/2, 8-24.fol.
(16) Lezuhant az állványról. Népszava, 1929. 03. 19. 11.
(17) 1-2-3 szobás modern lakások. Lakáshirdetés. Pesti Hírlap, 1929. március 24. 12.
(18) Új színház nyílik a Bethlen téren. Az Újság, 1929. március 05. 11.
(19) „Itt nyílik meg a Bethlen-téri Színpad.” Budapesti Hírlap, 1929. május 07. 12.
(20) A Bethlen-téri Színház megnyitója. Friss Újság, 1929. november 30. 8.
(21) Nyolcvanhat fővárosi ház bérjövedelme haladja meg a százezer pengőt. Pesti Napló, 1933. október 22. 45.
(22) Zárlat alá helyezték az egyik legnagyobb budapesti bérházat. 8 Órai Újság, 1932. március 18. 7.
(23) Az ingatlanpiac. Pesti Napló, 1933. november 19. 45.
(24) A bezárt színházak frontjáról. 8 Órai Újság, 1936. február 02. 12.
(25) Központi Értesítő, 1940. február 29. 273. és Központi Értesítő, 1940. május 02. 588.
(26) Rákosi Jakab gyászjelentése. Az Ujság,1941. Május 24. 4.

Rákosi Jakab a Csikágó szívében

A sorozat további részei:

Csikágói szomszédaink 1. rész

Csikágói szomszédaink 2. rész

Csikágói szomszédaink 3. rész