Schweitzer Edéné egy lovag altábornagy özvegye
Történetek a 91 esztendős Bethlen tér 3.-ról és szomszédainkról, Marton Ildikó művészettörténész, a ház lakójának tollából.
Lovag Schweitzer Ede altábornagy özvegye a Munkácsy és a Szondi utca sarkán álló, 25. szám alatti házból költözött új, Bethlen-téri otthonába (1), ahol legalább tizenhárom éven keresztül élt. (2)
Az altábornagy felesége
Míg Schweitzer Ede nevét lexikoncikkek őrzik, neje lánykori nevét is napokba tartott kideríteni. Habár az asszonyról kevés közvetlen adat maradt fent, férje életútját kísérve róla is sokat megtudhatunk.
A gyöngyösi származású Schweitzer Ede páratlan katonai pályát futott be az Osztrák-Magyar Monarchiában. 1866-ban, 22 évesen lépett be a hadseregbe közkatonaként, végigharcolta az osztrák-porosz háborút, majd beiratkozott a bécsi kadétiskolába. (3) Az 1878-as boszniai okkupáció során hősies tettet hajtott végre, bosnyák ruhában lopózott ki az ostrom alá vett várból, hogy hírt vigyen a felmentő seregnek. Cselekedetét a király a vaskorona renddel jutalmazta, majd lovagi rangra emelte, melyet fiai is örököltek. 1904-ben Győrben állomásozott, amikor tábornoki előléptetést kapott, a Monarchiában elsőként a zsidó vallású katonák közül. (4) Ezzel a címmel vonult nyugdíjba, két év múlva kapta meg az altábornagyi címet, újra csak első izraelita vallásúként. (5)
Azt beszélték, hogy az öreg Schweitzer Ede rendszeresen eljárt a zsinagógába, kóser háztartást vezetett, sőt még arra is engedélyt kapott, hogy a királlyal töltött étkezések során se kelljen vallásilag tiltott ételt fogyasztania. (6) Ez talán furcsán hangzik, de mivel Schweitzer Ede is részt vett a királyi palotában rendezett 1911-es udvari bálon, ahol nagy számban voltak jelen az uralkodóház tagjai, az ilyen jellegű kedvezmény biztosan jól jött neki. (7)
Szóbeszéd ide vagy oda, arról bizony vannak hírek, hogy a nyugdíjas tábornok 1907-ben Budapesten belépett a „Chevra Kadisha” izraelita szent egyletbe (8), a Pesti Izraelita Hitközségnek pedig képviselő testületi tagja volt. (9)
A budapesti zsidó társasági életbe Schweitzer Edéné is bekapcsolódott. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) hölgyválasztmányának már az alakuló ülésén alelnöknek választották. (10) Ez a bizottság rendezte meg 1910. február 12-én a Zeneakadémia hangversenytermében azt a kultúrestélyt, amelynek jövedelmét egy létesítendő könyvtár és olvasóterem javára fordították. (11) De a könyvtár alapításához Schweitzer Edéné nem csak a szervezéssel járult hozzá, ő maga egy egész könyvgyűjteményt adományozott erre a célra. (12) Öt évvel később, 1915-ben lovag Schweitzer Edénét az újra alelnökasszonyok névsorában találjuk. (13)
Lovag Schweitzer Ede altábornagy 1920-ban „cukros hugyárban” vagyis diabétesz következményében az Aréna úti Park Szanatóriumban halt meg. (14)
A család fekete báránya
Gruber Róza és lovag Schweitzer Ede hosszú évtizedeken keresztül voltak házastársak, frigyükből több gyermek született. István és Alfonz 1890-ben és 1891-ben Budapesten (15), Rezső 1892-ben Békéscsabán (16), Ágnes 1895-ben (17), Rudolf valamikor 1898-ban. Róla hallani a legtöbbet, már fiatalon zűrös ügyekbe keveredett. Pedig őt is tisztességes embernek nevelték, a Hitelbank tisztviselője volt.
Az első botrány akkor robbant ki, amikor a papa halála után nem sokkal, 1921–ben egy valutaspekuláció során elvesztette minden vagyonát, utána még zsarolással is megvádolták. (18) Ezt egy részvényhamisítás követte, letartóztatták, de a család kifizette a kárt és a közbenjárásukra Rudolf kiszabadult. Ezzel azonban nem volt vége, hamarosan csalás miatt újra őrizetbe vették (19), majd 1923-ban két hónap fogházra ítélték. (20) Amikor kiszabadult, tőzsdézésbe fogott, eleinte nagy sikerrel. Nagy lábon kezdett élni, autóval járt, a Hungária szállóban lakott, de a Ritzben is sokszor megfordult. Csak a legelőkelőbb éttermekben étkezett, habzsolta a kaviárt, a francia pezsgőt és holland konyakot. De a szerencse forgandó, kis idő múltán újra elvesztette mindenét. Amikor már több mint harminc hitelezője volt, és még a hotel szobáját sem tudta kifizetni, összeszedte néhány holmiját és megszökött a szállodából. Mindeközben Gyöngyös városa éppen apjának ünnepélyes síremlékavatására készült. (21) Bár Rudolfot a család már kitagadta és minden kapcsolatot megszakított vele, a szégyent így sem kerülhette el. (22)
Lovag Schweitzer Rudolfot évekkel később Németországban fogta el a rendőrség, hazaszállították (23), majd egy időre elültek a botrányok, de még 1949-ben is volt egy szélhámossági ügye. (24)
A Bethlen téri házban
Schweitzer Edéné régről ismerhette a Rákosi családot, azonos körökben mozogtak és Weiller Berta testvére, dr Weiller Ernő volt az OMIKE titkára akkoriban, amikor Róza is az egyesületben serénykedett. (25)
A beköltözést követő év nem sok jót hozott számára, júliusban lánya, Ágnes 35 éves korában meghalt (26), másnap pedig Rudolf fia ellen adtak ki elfogatóparancsot. (27)
Özvegy Schweitzer Edéné a harmincas években már visszavonultan élhetett, csak a telefonkönyvben bukkan fel a neve újra és újra. 1935-ben a Pesti Izraelita Szentegylet síremléket állíttatott férje számára a rákoskeresztúri izraelita temetőben, az avatáson képviseltette magát Budapest főpolgármestere, jelen volt egy tiszti küldöttség, számos magasrangú nyugdíjas katonatiszt, a Pesti Izraelita Hitközség elöljárósága, a Pesti Izraelita Szentegylet, dr. Hevesi Ferenc rabbi, Linetzky Bernát főkántor és a gyöngyösi rabbi is. (28) Ugyanebben az évben unokája, aki szintén az Ede nevet kapta, megkezdte tanulmányait a Markó utcai Berzsenyi Dániel Reálgimnáziumban, ahol a testedzés és szépírás kivételével mindenből jeles osztályzatot szerzett. (29)
Schweitzer Edéné altábornagy özvegye utoljára 1942-ben szerepel a budapesti telefonkönyvben, onnantól kezdve nincs nyoma (30), valószínűleg elhunyt. Ha ez így volt, gyászolták még élő fiai, István, Alfonz, Rezső és Rudolf, valamint unokája, Schweitzer Ede. (31)
(2) A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1942. (Budapest) 446.
(3) Cseh Viktor: Közlegényből a tábornoki karba – 100 éve hunyt el lovag Schweitzer Ede. https://zsido.com/kozlegenybol-a-tabornoki-karba-100-eve-hunyt-el-lovag-schweitzer-ede/
(4) Érdekes előléptetés. Budapesti Napló, 1904. április 15. 7.
(5) Cseh Viktor: Közlegényből a tábornoki karba – 100 éve hunyt el lovag Schweitzer Ede. https://zsido.com/kozlegenybol-a-tabornoki-karba-100-eve-hunyt-el-lovag-schweitzer-ede/
(6) Deák István: Zsidó katonák a Habsburg-monarchiában. Világosság. 1992/6. 435
(7) Fényben a királyi palota. A mai udvari bál. Az Ujság, 1911. február 24. 8.
(8) Vezérőrnagy a Chevra Kadischában. Pesti Hírlap, 1907. január 15. 11.
(9) Egyházi gyűlés. Pesti Napló, 1911. május 16. 8.
(10) Az Országos Magyar Izr. Közművelődési Egyesület. Magyarország, 1909. október 15. 13.
(11) Kultur-estély. Az Ujság. 1909. december 31. 14.
(12) Az Orsz. Magy. Izr. Közművelődési Egyesület. Az Ujság 1910. 04. 03. 19.
(13) Az Országos Magyar Izr. Közművelődési Egyesület és Mensa Académia. Az Ujság 1915. július 15. 16.
(14) VI. kerületi halotti anyakönyv 1920. 209.
(15) A Budapesti Ág. Hitv. Evang. Főgimnázum Értesítője az 1905/06-iki iskolai évről. 1905. Budapest. 53.
(16) XII. kerületi halotti anyakönyvi kivonat 1964
(17) VI. kerületi halotti anyakönyvi kivonat 1930. 200.
(18) Jellinek Morton atyjának pöre Schweitzer Rudolf ellen. Magyarország, 1921. szeptember 8. 6.
(19) Ismét letartóztatták lovag Schweitzer Rudolfot. Nemzeti Újság 1922. június 08.7.
(20) Elítélték lovag Schweitzer Rudolfot. 8 Órai Újság, 1923. március 30. 6.
(21) Schweitzer altábornagy fia több mint háromszázmilliót sikkasztott. Megszökött Hungária-szállóbeli lakásáról. Az Ujság. 1924. május 6. 4.
(22) Schweitzer altábornagy fia. Ujság, 1924. május 08. 8.
(23) Letartóztattak egy körözött magyar kereskedőt. Az Újság, 1928. április 03. 8.
(24) A nyugatos csendőr „kiszabadítója”. Világ. 1949. április 9. 3.
(25) Weiller Józsefné gyászjelentése Az Est, 1918. szeptember 24. 6.
(26) VI. kerületi halotti anyakönyvi kivonat 1930. 200.
(27) Schweitzer altábornagy fiát csalás miatt keresi a rendőrség. Pécsi Napló 1930. július 8. 5.
(28) Lovag Schweitzer Ede altábornagy síremlékének avatása. Magyar Hírlap 1935. november 5. 7.
(29) A M. Kir. Állami Berzsenyi Dániel Gimnázium (II-VIII. o. reálgimnázium) Értesítője 1935-36 iskolai évről. 36.
(30) A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1942. (Budapest) 446.
(31) Halálozás. Magyar Nemzet 1979. február 13. 6.
A sorozat további részei:
Csikágói szomszédaink 1. rész
Weiller Berta, a lady patroness...
ElolvasomCsikágói szomszédaink 2. rész
Rákosi J. Elvállal bádogos, légszesz,...
ElolvasomCsikágói szomszédaink 3. rész
Rákosi Jakab ház- és mozitulajdonos...
ElolvasomCsikágói szomszédaink 4. rész
Rákosi Jakab a Csikágó szívében...
ElolvasomCsikágói szomszédaink 5. rész
A piros autóbusz Történetek a...
ElolvasomCsikágói szomszédaink 6. rész
Az első lakók Történetek a...
ElolvasomCsikágói szomszédaink 7. rész
A Raitsits család Történetek a...
ElolvasomCsikágói szomszédaink 8. rész
Dr. Rákosi Tibor, több mint...
ElolvasomCsikágói szomszédaink 9. rész
Schweitzer Edéné egy lovag altábornagy...
ElolvasomCsikágói szomszédaink 10. rész
A névtelen lakók Történetek a...
ElolvasomCsikágói szomszédaink 11. rész
Jung Ádám sertéskereskedő Történetek a...
ElolvasomCsikágói szomszédaink 12. rész
Kuminecz Vendel, ingatlanközvetítő Történetek a...
Elolvasom