Bethlen Téri Színház - közép-európai összművészeti hálózat
innovatív, kortárs, együttműködő
Küldetése, hogy a kortárs előadóművészek összművészeti, kísérleti, tehetséggondozási központja legyen, ahol a régió alkotói professzionális körülmények között tudják művészeti elképzeléseiket megvalósítani és egy támogató közegben fejlődni.
Célja, hogy a régió területileg és szakmailag szerteágazó művészeti közösségének alkotóműhelyt, közös platformot biztosítson.
A színház története
A hely
A Bethlen Gábor tér Budapest VII. kerületében, Erzsébetvárosban található, az István utca és a Bethlen Gábor utca metszéspontjában elterülő rombusz alakú tér. A 19. század közepén még dűlőút haladt át a helyén, majd az 1880-as években a Városliget felé kiépülő Erzsébetvárosban 1889-ben alakították ki a teret. Neve ekkortól Bethlen tér, 1931-től Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem után Bethlen Gábor tér. A tér mai arculata csak az 1920-as évek végén alakult ki, amikor felépült a Bethlen tér 3. alatti bérház. A teret délnyugat felől a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara, délkeletről a Péterfy utcai kórház egyik épülete, harmadik oldalról pedig a zsidó hitközség valamikori siketnéma intézete határolja. Bethlen Gábor tér 3. Lakóház (Reiner Dezső, eklektikus, 1929). A kétudvaros épület hét emeletével és mintegy száz lakásával a főváros legnagyobb háború előtt épült bérháza, amely például a Gellért-hegyről nézve is jól láthatóan kiemelkedik a környezetéből. Az épület tetején a II. világháború alatt néhány férőhelyes betonbunkert építettek, amely még ma is megvan.
A múlt
A Bethlen Téri Színház 1929-ben kabaréként indult, a tulajdonos Rákosi Tibor 550 személyes filléres kabarét nyitott Kellér Dezső főrendező darabjaival. A kabaré egészen 1933 szeptemberéig működött, csak ekkor tért át a színház vezetése az egész estét betöltő darabok játszására. A Bethlen téren felléptek a kor legnevesebb művészei, többek között Csortos Gyula, Sulyok Mária, Fedák Sára, Kiss Manyi, Gózon Gyula, Feleki Kamill, Kazal László és Bánhidy László. A színház utolsó főrendezője az a Hont Ferenc volt, aki megálmodta 1933-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokat, és a Bethlen téren keltette életre a Független Színpad mozgalmat. A színház vezetése 1935-ben a Royal Színházat (mai nevén Madách Színház) szerezte meg a Bethlen Téri Színház társszínházául és hatalmas költséggel felújították azt, de a befektetés nem térült meg, 1936-ban becsődöltek és ez a Bethlen téren is komoly gazdasági gondokat okozott, majd 1937. január végén a Bethlen Téri Színház is bezárt, és mint színház Csipkerózsika-álomba merült. A színház bezárását követően a helyiség 1937-től Hollywood, majd 1942-től Bethlen Filmszínház néven, az államosítás után pedig Bethlen moziként működött tovább egészen 1986-ig. 1988-ban költözött Várkonyi Mátyás (a legendás Generál zenekar vezetője) és Miklós Tibor (a zenekar dalszövegírója) ’82-ben alapított Rock Színházukkal a Bethlen moziba. Egy bemutatót tartottak 1993-ban, melynek rendezője Xantus János volt. Ezt követően a Bethlen téren nem tartottak több színházi bemutatót, próbateremnek és raktárnak használták egészen a Rock Színház Operett Színházba való beolvadásáig (1996. június).
A Közép-Európa Táncszínház (KET) Magyarország első táncszínháza, jogelődjét 1978-ban a Művelődési Minisztérium alapította és 1996-ig tartotta fenn. A KET 1997-től egyesületi formában működik a minisztérium által nyújtott különböző működési támogatásokkal. 1995-ben rendszeresen, de még vendégként, 1996 szeptemberében viszont már a minisztérium döntése alapján végleges megoldásként költözött jelenlegi helyére, a Bethlen tér 3-ba, amit innentől kezdve Bethlen Kortárs Táncműhely névvel tartott fent a Kulturális Minisztérium. A KET-nek 1997-től sikerült újra játszóhellyé, azaz színházzá avatni az addig csak próbahelyként működő épületet. Azóta sok-sok bemutató (szám szerint 40), felejthetetlen színházi este bizonyította, hogy jól döntöttek. Színház-rehabilitáló, otthonteremtő munkájuk eredményei immár széles körben – külföldön és belföldön egyaránt – ismertek. A Bethlen Budapesten egy semmi mással össze nem téveszthető színfolttá vált, s az itt működő társulat évek óta meghatározó szerepet vívott ki magának a kerület és a főváros színházi életében.
A KET által 2001 szeptemberében alapított, 2012 óta a Bethlen Téri Színház által működtetett Bethlen Galéria havi rendszerességgel fogadja a művészet bármely területét fotózó művészek kiállításait. A táncszínház fő ambíciója kezdetektől fogva az, hogy a Bethlen téri épület legyen Erzsébetváros büszkesége, Budapest kulturális életének sokszínű és gazdag palettáján egy semmi mással össze nem téveszthető – épp ezért pótolhatatlan – (szín)háza.
Az új Bethlen Téri Színház
A Rock Színház fenntartója a kulturális tárca volt, s a színház megszűnésével a tárcára szállt az a határozatlan idejű bérleti szerződés, melyet a hely tulajdonosával, az Erzsébetvárosi Önkormányzattal kötött a Rock Színház. A minisztérium 1997-től kiemelt két kortárs táncszínházat, a Bozsik Yvette Társulat Nonprofit Közhasznú Alapítványt és a Közép Európa Táncszínház Nonprofit Közhasznú Egyesületet, melyek közvetlen fenntartását ugyanebben az évben alakította át a fenntartó minisztérium, és a Bethlenben biztosított számukra helyet a munkára. Míg a Bozsik Társulat csak a próbáit, addig a KET előadásokat is tartott itt. A hely működtetésének kezelését a minisztérium az általa alapított Nemzeti Táncszínház Kht.-ra bízta, s ez a működés egészen 2011-ig zavartalanul biztosítva volt. Az új jogi környezet viszont már nem engedte, hogy a tárca közvetlenül is támogasson civil szervezeti formában működő előadó-művészeti szervezetet, és egy szeptemberi kormányrendelet a „külsős” bérlemények felülvizsgálatát is elrendelte. A minisztérium kultúráért felelős államtitkársága a bérleti jog átadása mellett döntött, de azt civil szervezetnek nem adhatta át, ezért az itt dolgozó társulatok vezetői egy Nonprofit Közhasznú Kft. alapítását látták jó megoldásnak. 2012 januárjától ez a Kft. vállalta a hely átvételét és működtetését, ezzel a Bethlen továbbra is az előadó-művészet szolgálatában maradt, ahogy az alapítók 1929-ben megálmodták.
A Bethlen Téri Színház Nonprofit Közhasznú Kft. alapítói Éberhardt Klára, Karlik József és Szögi Csaba voltak.
A színház 1929 és 1937 között
1929. november 29-én a Bethlen tér 3. szám alatti Reiner Dezső építész által tervezett Rákosi-udvarban tartották Budapest legújabb színházának, a Bethlen-téri Színpadnak a megnyitóját. A főváros Csikágó elnevezésű negyedében ekkor nyílt meg az első színház. Igazgatója Fekete József egykori színházi titkár volt, aki, mint azt Kellér Dezső visszaemlékezéseiből megtudjuk, a Népszínház mintájára a Népkabarét szerette volna megteremteni a 7. kerületben. A színház vezetői közé tartozott még Dezsőffy László művészeti igazgató, Korcsmáros Nándor dramaturg (aki 1931-től egyben a művészeti igazgató is), Hetényi Heidelberg Albert zenei vezető, valamint Kellér Dezső főrendező.
A Bethlen-téri Színpad a kezdetekben konzorciumos alapon működött, a társulat tagjai a munkájukkal arányos részesedést kaptak fizetségül. Elsősorban fiatal és kezdő színészeket szerződtettek, de lehetőséget biztosítottak azoknak a színművészeknek is, akik nem tudtak más színházaknál elhelyezkedni, így 1929 és 1932 között olyan neves művészek léptek fel a színházban, mint Sándor Stefi, Vidor Ferike, Verbőczy Ila,Tamás Benő, Békeffy Lajos, László Lili, Lészay Kató, Poór Miklós, Kéky Rózsi, Balla Zsuzsi, Szalay Mária, Vajda Tilda, Kazal László, Érczkövy László,Sárossy Mihály, Kemény Olly, Gergely Vilma, Czobor Imre, Mende Klári, Kapossy Kató, Feleky Kamill, Berky Lili, Gózon Gyula, Kornay Berta. Havonta új műsort mutattak be, melyekben kabaréjelenetek, operettek, magánszámok és táncos számok sora váltotta egymást. A bemutatott előadások közül is kiemelkednek Kellér Dezső operettjei (Csikágó, Mákvirág, Csörgősipka, Nyári estén furulyaszó), Korcsmáros Nándor tréfái, bohózatai (A drámai kerék,, A ketrec, Szélkakas, Végrendelet, Papagájkór), Harmath Imre (Mi van eladó?, Utolsó randevú) és Vadnay László (Önfensége szobája, Schneider Fáni) művei. A változatos műsort tovább színesítették Szentiványi Kálmán ötletes konferanszai.
A művészek teljes listája letölthető itt.
1932 nyarán a színház művészeti vezetője Kardos István, az Esti Kurir című folyóirat Függönyt fel! rovatának szerzője lett. Ezzel a színház életében új korszak kezdődött, áttértek az egész estés darabok játszására. Szeptember 24-én tartották az első ilyen előadás, Erdélyi Mihály Csókos regiment című énekes-táncos revüjének bemutatóját a szerző rendezésében. Ezt követően, további két premier után, december 10-én került színre a színház legnagyobb sikere, a 300-nál is több előadást megért Gellért Lajos rendezése, a Timosa, a cár katonája. Gellért Vándor Ignáccal közösen egy paksi szabólegény ötlete alapján írták ezt a zsidó témájú színdarabot. A közönség és a szakma körében egyaránt sikeresnek bizonyult, olyannyira, hogy 1933 júniusáig csak ez az előadás volt repertoáron. Június 14-én újabb zsidótárgyú színdarab bemutatásával próbálkoztak. Max Nordou Dr. Kohn című művét a rendőrség azonban betiltotta, mert „a vallás és a társadalom, a kereszténység és a zsidóság kérdéseit túl élesen állították szembe”. Fekete József igazgató fellebbezéssel fordult a belügyminiszterhez, még a kényes részeket is átdolgozták, mindezek ellenére sajnos nem jártak sikerrel, a darab végleg lekerült a műsorról. 1933-ban a színházat új vezetőség vette át Rákosi Ottó igazgató, dr. Rákosi Tibor művészeti igazgató személyében. Gellért Lajos lett a színház dramaturg- főrendezője. Nagy siker volt ebben az időszakban Elmer L. Rice Számológép című komédiája, valamint Kellér Dezső Dr. Jazz című zenés vígjátéka is. Bemutatásra került több zsidó darab mellett Bródy Sándor Lyon és Leá-ja Csortos Gyula főszereplésével. A teátrum társulata évadonként cserélődött, ezekben az években többek között Czobor Imre, Egyed Lenke, Tamás Benő, Vécsey Ilona, Ürmössy Anikó, Bodó Ica, Inkey Margit, Érczkövy László, Bánhidy László, Kiss Manyi, Pogány Margit voltak szerződtetve. 1934-ben a színpad Bethlen- téri Színházra változtatta a nevét.
Fotók: OSZMI
Plakátok és plakát részletek az 1929 és 1935 közötti időszakból. Forrás: OSZMI
1935-ben a Rákosi testvérek mellett Szirmai Rezső igazgató-dramaturg vezetésével működött tovább. Megszerezték az Erzsébet körúti Royal Színházat testvérszínházul. Ez az együttműködés azonban nem járt sikerrel, annak ellenére sem, hogy olyan sztárművészek léptek esténként a színpadra, mint Fedák Sári Eisemann Az ezüstmenyasszony című operettjének főszerepében, vagy Somogyi Nusi és Mály Gerő a Három ember a hóban című vígjátékában. Mindeközben a Bethlen- tériben bemutatott előadások sem nyerték el a közönség tetszését. A színház komoly anyagi válságba került, a színészeket sem tudták kifizetni, akiknek bírósághoz kellett fordulniuk a bérükért. 1936 februárjában árverezést tartottak, mindhiába, teljes anyagi csődbe jutottak.
A két előadás plakátja 1936-ból. Forrás: OSZMI
1936-ban Somogyi Gyula újságíró tett egy utolsó kísérletet a színház felvirágoztatására. A szezon elején kibérelte és felújította a teátrumot, fiatal és tehetséges színészekből szerződtetett társulatot. Munkáját Hont Ferenc főrendező segítette. Azt szerette volna, hogy az en suite rendszer helyett repertoárszínházként működjön tovább az intézmény. A kritika hiába nyilatkozott elismerően a bemutatott darabokról és rendezésekről (Légitámadás, Emlékezés), hiába voltak alacsonyak a helyárak, 1937 januárjában megint becsődöltek. A bezárást követően a színház helyén 1937 februárjától a Hollywood Filmszínház kezdte meg működését.
A Bethlen-téri Színház repertoárját tovább színesítették Kincses bácsi Meseszínházának produkciói. Kincses László társulatának a fő bázisa a Városligetben volt, de mindemellett rendszeresen járták az országot vendégjátaikkal, vasárnaponként a Bethlen téren varázsolták el a közönséget. A színlapok szerint a Bethlen téri Színház 1930-tól egészen 1934-ig adott otthont a gyermektársulat előadásainak.
Az 1929 és 1937 között tartott bemutatók listája itt érhető el.
Összeállította: Szögi Csaba művészeti igazgató és Farkas Alexandra színháztörténész eh. (2014.)
Felhasznált irodalom:
Alpár Ágnes a Bethlen téri Színpad OSZMI
Bécsy Tamás-Székely György- Gajdó Tamás: Magyar színháztörténet 1920-1949.
Délibáb folyóirat, 1937/ 6. szám.
8 órai újság 1933-as száma.