Csikágói szomszédaink 1. rész

Az első építkezések

Berta szép hozományt kapott, Jakab is egyre nagyobb megbízásokat teljesített, például a Szent László téri plébánia bádogos munkáit. A család 1897 szeptemberében vette meg a Szűz utca 5. számú házat. A szomszéd épület nem régen még Thék Endréé volt, amellett pedig 1896-ban avatták fel az új Józsefvárosi gimnáziumot. Nyolc évvel később a 7. számú ház megvásárlásával fogtak az első nagy építkezésbe. De ne szaladjunk ennyire előre! Az 1903. szeptember 1-én a hírlapok egy rejtélyes bűntényről számoltak be: este háromnegyed nyolckor a Szűz utca 5. padlásán tűz ütött ki, és a lakók, akik elkezdték az oltást, egy benzinnel leöntött szénával teli faládát találtak a padláson. A rendőrség nyomozást indított az ügyben… Talán Jakab belekeveredett valamibe?
1905-ben sikerült megvenni a szomszéd házát, a következő év márciusában elindulhatott az építkezés. A bontáskor a munkások egy csontvázat találtak elásva a pincében. A hírt felkapta a napi sajtó, a rendőrség pedig bűntényre gyanakodott. Már megint egy nyomozás! Szerencsére a hatóságoknak gyorsan sikerült kideríteniük, hogy a csontok a római korból származnak, a mellettük talált acéllap pedig tükör lehetett. A leletet „a múzeumnak” adományozták. Az építendő ház tervezésével egy fiatal építőmestert, Ifj. Nagy Istvánt bízták meg, aki a Thököly úti Szenes-házzal már bizonyított. Az újonnan felépült háromemeletes szecessziós stílusú épület rögtön be is került egy, a Budapest épületeit bemutató albumba, melyet a bécsi Anton Schroll kiadó jelentetett meg. Az egyiken az udvar és számos hölgy látható, talán Berta is köztük van.
A család nem lakott túl sokáig az új házban, 1908 májusában eladták az ingatlant, rá egy hétre pedig megvették a Népszínház utca 47. szám alatti épületet. Ezúttal négyemeletes házat építtettek és nem bukkantak fel csontvázak. A „két és háromszobás teljes konforttal berendezett urilakások, gáz- és villanyvilágítással”, 1909. augusztus 1-ére már kiadók voltak. Amint a bérlők beköltöztek, Rákosiék ezen a házon is túladtak, de a lakóként még egy jó évtizedig itt éltek. Innentől kezdve Jakab már háztulajdonosként szerepelt a lakásjegyzékekben, bár még pár évig a bádogos céget is megtartotta.
1910-ben a legnagyobb tragédia történt, ami csak történhet egy családban: Zoltán, a kisebbik fiú hirtelen megbetegedett. Hiába vitték a Vas utcai luxusszanatóriumba, március 6-án meghalt. A halotti anyakönyvi kivonatából a halál okát is megtudjuk: vakbél lob. Érthetetlen, hogy mi történt egy olyan intézetben, ahol maga dr. Hültl Hümér dolgozott, akit csak a „szike paganinijeként” szoktak emlegetni.
A következő időszakban már jó pár ház szerepelt a házaspár nevén: a Hajós utca 16. az Operától egy sarokra, a nyolcadik kerületben a Vas utca 3., a kilencedik kerületben pedig a Haller utca 42. és a Mihálkovics utca 16. A világháború alatt aztán eladták a Vas utcai és a Hajós utcai házakat is.