Menü Bezárás

Csikágói szomszédaink 8. rész

Dr. Rákosi Tibor, több mint házfelügyelő

Történetek a 91 esztendős Bethlen tér 3.-ról és szomszédainkról, Marton Ildikó művészettörténész, a ház lakójának tollából.

dr. Rákosi Tibor a színház bejáratában átadja Titkos Ilonának a Mimóza című darab főszerepét. Fotó: Gyenes János. Színházi Élet 1935. február. 16.

 

Dr. Rákosi Tibor nem volt a Bethlen tér 3. „igazi” lakója, 1929-ben házfelügyelői teendőket látott el, miközben az ötödik kerületi Aulich utcában lakott. (1) Mégis, sokkal több volt ő házfelügyelőnél, a tulajdonosok, Rákosi Jakab és Weiller Berta legidősebb fia (2), a Bethlen Színpad művészeti igazgatója. (3)

Születésnapi számunkkal egy párbajozó színigazgatóra, Miss Európa unokabátyjára, dr. Rákosi Tiborra emlékezünk.

A nyolcadik kerületben

Dr. Rákosi Tibor még Rosenberg Tibor néven jött a világra 1895. október 5-én, az Óriás utca 44. szám alatt. Édesapja Rosenberg Jakab bádogosmester volt, édesanyja, Weiller Berta egy izraelita kereskedőcsaládból származott.(4)

Tibor gyermekéveit a Szűz utcában töltötte, először a szülei által megvásárolt 5. számú házban, majd annak átépítését követően az 5-7. számú, manapság Pillangós házként ismert szecessziós épületben. A család azután költözött át a Népszínház utca 47-be, hogy megvették az egész épületet 1908-ban. (5) Tibor egészen a húszas évek elejéig itt lakott a szüleivel, pedig akkortájt már bank- és tőzsdebizományosi iparüzlettulajdonosként tartották számon.(6)

Tibor a közelbe járt iskolába, Budapesti VIII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett le 1913-ban. (7) Hamarosan kitört az első világháború, a fiatal Rákosi Tibort is besorozták. A háborúban a 10. közös huszárezredben szolgált, először zászlósként, majd több kitüntetést is szerezve a főhadnagyi rangig jutott. A „vörös hadseregbe” viszont már nem volt hajlandó beállni, inkább külföldre menekült a Tanácsköztársaság idején.(8)

Üzleti vállalkozások

Rákosi Tibornak több névrokona is szerepelt az 1910-es évekbeli forrásokban, ezért nehéz róla adatokat gyűjteni ebből a korszakból. Szerencsére a doktori címet csak ő szerezte meg, így 1920-tól már nagyobb biztonsággal lehet beazonosítani.

Dr. Rákosi Tibor 1920-ban lett az Egyesült Mozgóképszínháztulajdonosok részvénytársaságának igazgatósági tagja, édesapjával együtt. A vállalat létrehozásának célja az ötödik kerületi Váci út 76. szám alatt épült „elsőrendű, modern, 120 nézőre berendezett mozgóképszínház megszerzése és üzembentartása” volt. (9) A szóban forgó mozi a Népmozgó volt, melynek vezetését dr. Rákosi Tibor egészen 1943-44-ig látta el. (10)

1921-ben már az Egyetértés filmvállalat élén találjuk. A cég „lendületesen meginduló magas ívű fejlődése mellett már elérte azt, hogy minden filmje figyelemkeltő eseménye a szakmának. A vállalat művészi, kulturális működésében főérdeme van a szakavatott, agilis vezetésnek, ami Rákosi J. elnökigazgató, dr. Rákosi Tibor és Rákosi Béla igazgatók biztos kezében van lefektetve.” (11)

A filmek mellett egyéb vállalkozásai is voltak, 1921-ben Közkereseti társaságot alapított dr. Lóránd Mártonnal.(12) Bár ebből már az év végén kilépett,(13) 1922-ben újra társultak, és ezúttal már Rákosi Jakab is beszállt.(14) Közben dr. Rákosi Tibor Gerő Istvánnal közösen egy másik Közkereseti társaságot is alapított. (15)

Szintén a papa révén lettek építőipari érdekeltségei, 1929. májusától igazgatósági tagja lett a Valida Építőipari és Kereskedelmi részvénytársaságnak. (16)

Simon Böske és Brammer Pál a az anyakönyvvezetőnél a háttérben a rokonsággal. Minden bizonnyal az ara unokabátyja, dr. Rákosi Tibor is jelen volt. Tolnai Világlapja 1930.január 1.8.

Az Aulich utca

Dr. Rákosi Tibor 1922-ben vette feleségül Horn Józsát, valószínűleg ekkor költözött el a szüleitől. (17) 1928-ban még a Damjanich utca 3-ban laktak, (18) 1929-ben viszont már az Aulich utca 8- számban. Ugyanez év novemberében a lakás egyszerre csak egy nagy esemény színhelye lett: a korszak ünnepelt szépsége, Simon Böske, vagy ahogyan akkoriban emlegették, Miss Európa itt mondott igent Brammer Pál textilkereskedőnek. A leánykérést ügyesen kitervelték, Böske édesanyjával látszólag egy családi vacsorára érkezett unokabátyjához, ahol véletlenül volt jelen Brammer Pál. (19) Milyen kár, hogy a Rákosi család nem a Bethlen téren lakott!

A párbajozó színigazgató

Dr. Rákosi Tibor a háztulajdonos fiaként mindig is szemmel tartotta a Bethlen-téri Színpad ügyeit, végül 1933-ban egy vezetőségi váltás során művészeti igazgatóvá lépett elő. Ugyanekkor lett igazgató Rákosi Ottó és dramaturg-főrendező Gellért Lajos. (20)

A színház ezen időszaka a botrányoktól sem volt mentes. 1934 májusában egy színházi próba során a transzformátorok vizsgálata miatt áramkimaradás volt. Vajda Pál rendező a próba megszakítása miatt feldúltan rohant az igazgatóhoz reklamálni. Szó szót követett, míg végül a rendező és dr. Rákosi Tibor összeverekedett a színház előcsarnokában, Vajda még Rákosi ingjét is letépte! (21) Az ügyből bírósági tárgyalás lett, Vajdát elmarasztalták, de ezzel az ügy nem lett lezárva, a két fél nem sokkal később kardpárbajt vívott. Ebből újabb bírósági ügy lett, Rákosit párviadal vétsége címén 50 pengő pénzbüntetésre ítélték. (22)

A színház ügyeit ezekben az években még gróf Bánffy Miklós is a szívén viselte. Ezúttal Szomory Dezsővel voltak nehézségei a színház igazgatóságának. Az író Péntek este című drámájának rabbiszerepére Beregi Oszkárt akarta szerződtetni, de Beregit a Magyar Színház nem akarta kölcsönadni. A színház így kénytelen volt másra osztani a szerepet, de Sarlay Imrét Szomory nem volt hajlandó elfogadni. A problémát dr. Rákosi Tibor elpanaszolta Bánffynak, aki levélben puhította meg Szomory Dezsőt. (23)

Az ilyen incidensektől függetlenül dr. Rákosi Tibor és Rákosi Ottó eleinte sikeresen vezették a színházat, de amikor 1935-ben a Bethlen téri Színház mellé megvásárolták és nagy anyagi ráfordítással felújították az Erzsébet körúti Royal Színházat, a befektetés nem térült meg, a csőd pedig elkerülhetetlenné vált. (24)

 

Az újrakezdés

A színházi kudarc mégsem juttatta csődbe a családot, az Egyesült Mozgóképszínház Tulajdonosok Rt. és a Házfelszerelési Rt. még évekig működött és dr. Rákosi Tibor igazgatósági tagságát egészen 1943-44-ig meg tudta tartani ezekben a vállalatokban. (25) Ezt valószínűleg annak köszönhette, hogy még 1919 májusában áttért a református vallásra. (26) Ám a második világháború borzalmait így sem kerülhette el. 1945 júniusában a Nemzetközi Vöröskereszt által megküldött theresienstadti deportáltak névjegyzékén találjuk. Szerencsére, az élők között! (27)

Ezután azonban már kevés hír szól dr. Rákosi Tiborról. Az aranydiplomás ügyvéd 1975-ben majdnem nyolcvanéves korában fejezte be életét. Gyászolták lányai, vejei, unokái. Temetésére a Rákoskeresztúti köztemetőben került sor. (28)

Valami érdekeset találtál a cikkben, aminek kicsit jobban utánanéznél? Én ezeket a forrásokat használtam:

(1) Budapest és környékének távbeszélő betűrendes és szaknévsora 1929. május. 353.
(2) IX. kerületi születési anyakönyv 1895, 45.
(3) Farkas Alexndra: A színházról. https://www.bethlenszinhaz.hu/a-szinhazrol/

(4) Marton Ildikó: A lady patroness. Csikágói szomszédaink 1. https://www.bethlenszinhaz.hu/2020/03/06/csikagoi-szomszedaink/

(5) Ingatlanok forgalma a fővárosban. Az újság. 1908. május 24. 6.évf. 125. sz. 51.
(6) Központi Értesítő 1922. február 09. 84.
(7) A Budapesti VIII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium értesítője az 1914-15. iskolai évről. Budapest 1915. 26-27.
(8) dr. Rákosi Tibor nem a kommunista Rákos-család tagja. Szózat, 1924. december 5. 7.
(9) Központi Értesítő 1920. december 12. 1846.
(10) Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 1943-44.3-4. kötet.136.
(11) A moziról. (csevegés a magyar mozi köréből). Ország Világ. 1921. január 16. 26.
(12) Központi Értesítő 1921. július 25. 662.
(13) Központi Értesítő 1922. július 29. 572.
(14) Központi Értesítő 1923. szeptember 20. 1083.
(15) Központi Értesítő 1922. október 19. 915.
(16) Központi Értesítő 1929. július 18. 523.
(17) Házasság. Az est 1922. szeptember 3. 6.
(18) Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 1928. 649.
(19) Simon Böskét eljegyezte Brammer Pál. Pesti Napló 1929. november 27. 11.
(20) Farkas Alexandra: A színház 1929 és 1937 között. https://www.bethlenszinhaz.hu/a-szinhazrol/

(21) A rendező letépte a színigazgató ingét. Pesti Napló 1934. május 15. 14.
(22) Színigazgató és rendező párbajügye. 8 órai újság 1934. november 08.
(23) Mégis Beregi játssza a Péntek este főszerepét a Bethlen-téri Színházban. Esti Kurir. 1935. március 6. 10.
(24) Farkas Alexandra: A színház 1929 és 1937 között. https://www.bethlenszinhaz.hu/a-szinhazrol/

(25) Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 1943-44.3-4. kötet.136. és 253.
(26) IX. kerületi születési anyakönyv 1895, 45.
(27) 4454. theresienstadti deportált névjegyzéke a Nemzetközi Vöröskeresztnél. A reggel, 1945. június 4. 2.
(28) Magyar Nemzet 1975. március 01. 6.

A sorozat további részei:

Tagged ,

Kapcsolódó bejegyzések